Zsófit és Áront nem kellett arra biztatni, hogy az esküvőjük szervezése során azért magukra is gondoljanak és ne csak a násznép kedvére akarjanak tenni. Mondjuk esélye sem lett volna erre senkinek, ők ugyanis megcsinálták azt, ami bár mindannyiunknak eszébe jut, de vagy fontolóra sem vesszük, vagy nem merjük meglépni: mindent és mindenkit hátrahagyva Las Vegasban mondták ki az igent. Vagyis az “I do”-t. Ez pedig az első Bohém Esküvő interjú, egyben az első sweet escape sztori a blogon.

BE: Miért így? Kinek az ötlete volt?
Zsófi: Ennek elég hosszú sztorija van… Áron mindig mondogatta, hogy feleségül vesz, én meg mindig mondtam, hogy ne kamuzzon és aztán egy alkalommal azt válaszoltam, hogy na jó, akkor vagy szerez ilyen százas-bedobálós, kacat-kiszedős gömbös gépből egy gyűrűt, vagy Las Vegas. Erre ő, hogy hát akkor Las Vegas. Meg hát, eléggé bonyolult a családunk…
BE: Akkor végül is kéttényezős a dolog: ez volt az álom is meg egyszerűbb is volt így, nem?
Zsófi: Igen. Meg láttuk más párokon, hogy mit összeszenvednek a szervezéssel és ráadásul mi egyáltalán nem vagyunk szereplős típusok.
BE: Na, majd most…
Zsófi: Ja! Kilépünk a rivaldafénybe. Nem… én soha nem akartam nagy, fehér ruhás, menyasszony táncoltatós dolgot. Én ettől rosszul vagyok.
BE: Kislányként sem?
Zsófi: Nem, nem is akartam férjhez menni… szerintem ez így tényleg nagyon illett hozzánk.

BE: Itthon nem is tudták, meglepi volt?
Áron: Nem nagyon tudták.
Zsófi: Nem. Jöttek utána az üzenetek, hogy akkor ezt itthon meg kell ismételni, meg hogy akkor itthon is lesz valami, ugye?! és hogy akkor hol vannak a képek meg ez meg az…
BE: De tényleg senki nem tudta?
Zsófi: Áron apukája tudta. Amikor hazavittem nyaralni a macskát, anyukámnak megemlítettem, hogy lehet, hogy férjhez megyek Las Vegasban. Neki nem volt jó a házassága, úgyhogy az első kérdése az volt, hogy “Úristen és a nászajándékkal mi lesz?”, a második meg, hogy “Na és elválni is Las Vegasban kell majd?”. Én meg mondtam, hogy “Anya, még férjhez sem mentem, még semmi sem történt…” Erre ő, hogy fénykép mindenképpen legyen, a nagymamám meg ragaszkodott hozzá, hogy virágom is mindenképpen legyen, és akkor tudtam, hogy jól döntöttünk.

BE: Na és tényleg hogy van ez? Ez most “igazinak” számít itthon?
Áron: Teljesen. Honosíttatni kell. Sőt, meg is büntetnek, ha nem honosítod.
Zsófi: Úgy van, hogy minden anyakönyvi változást jelenteni kell a hivatalnak és ugye ez annak számít. 35$. Kaptunk egy papírt, hogy hogyan kell honosíttatni meg minden. Ezt kiküldték a lakcímünkre és csak be kellett menni az anyakönyvvezetőhöz.

BE: Előtte kellett valamit intézni? Vagy tényleg úgy van, mint a filmekben, hogy csak bevágódtok, pezsgősüveggel a kezetekben?
Áron: Nem, nem úgy van mint a filmekben. Előzetesen online kell regisztrálni és miután az ottani hivatalban megjelensz, csak akkor mehetsz valahova, ahol összeadnak titeket. Tehát ami a filmekben van, hogy csak úgy besétálnak, az nem érvényes, nem hivatalos házasságkötés.

vegas_baby4BE: És akkor ott áll a sor vagy hogy kell ezt elképzelni?
Zsófi: Hát van a gyors sor, meg van a sima. Ha van internetes foglalási számod, akkor beállhatsz a rövidebb sorba. Előttünk ketten voltak talán… meg van a hosszabb sor azoknak, akik ott töltik ki a papírokat. Ott vártak talán nyolcan, tízen is.

BE: Volt külön ruhátok? Miben voltatok?
Áron: Amiben beestünk.
Zsófi: Úgy volt, hogy gondoltuk, csak elmegyünk a papírokért és amikor elkezdtünk visszafele sétálni, akkor egyszer csak megláttunk jobbra egy házasságkötő termet. De ilyen kis cukit, volt tornya meg minden. Akkor gondoltuk, megnézzük, hogy s mint, erre láttuk, hogy abban az utcában végig csak házasságkötő termek voltak és elindultunk rajta. Áron vágyálma, hogy egy fekete úriember adjon össze minket, végül nem teljesült, de egy afroamerikai férfi kilépett az egyik legótvarabb, leggiccsebb helyről, a kezünkbe nyomott egy szórólapot és akkor mondtuk, hogy na, akkor ez itt nagyon jó lesz nekünk. Én egyébként vittem egy szoknyát, nem ilyen habos-babosat, de az végül ott maradt a hotelben… konkrétan farmerben és pólóban voltam.

Áron: Amúgy szórólapot már korábban is a kezünkbe nyomtak. Szórólaposok meg rábeszélő emberek voltak mindenhol.
BE: Na és milyen érveket sorakoztatnak fel? Mivel próbálnak becsábítani?
Áron: Megkérdezik, hogy mit képzeltél el, milyen szeretnél. Különböző csomagok vannak.
BE: Alap meg full extrás.
Áron: Igen.
Zsófi: Azt terveztük, hogy majd a piramisban összeházasodunk, mert a Luxorban laktunk, de még jó, hogy közbejött ez a kis kitérő, mert ott 200-300 $ lett volna az alap.
Áron: A tényleg minden nélküli, max. 12 vendégig, borravaló nélkül.
BE: Ez lett volna a szállodában. Ezen az eskető utcán pedig kedvezőbb árak voltak?
Áron: Hát ott elég nagy kínálat volt és mi végül csak az 55 $-os alapcsomagot választottuk.
BE: Na és mi mindenről mondtatok le? Mi lett volna a fullos csomagban?
Áron: Akkor te választhatod ki a tanút meg tudod, amit a filmekben látsz, hogy limuzinnal visznek oda, stb. A teljes partit, sőt a legénybúcsút is megszervezik.
BE: Ja, hogy ez már tényleg egy komplett esküvő.
Áron: Igen, de egy ilyen ha jól emlékszem 3500 $-nál kezdődik, de volt 7500 $-os is. A felső határ meg persze az egyéni igényektől függ… tehát ha helikopterben szeretnéd, azt is lehet.
BE: De amúgy itthon is van lehetőség az “irodai” házasságkötésre.
Áron: Az nem ugyanaz…
BE: Tény.

BE: A gyűrű megvolt, itthonról vittétek?
Zsófi: Aha, itt csináltattuk.
BE: Nem volt vele repülős gubanc?
Zsófi: Nem, le sem kellett vennünk az ellenőrzésnél.
Áron: Még az amerikainál sem, pedig az…

BE: És a tanúk?
Áron: Egy tanú kell.
Zsófi: …és az a recepciós lány volt.
Áron: De egyébként ő maga nem volt tanúja az eseménynek, hanem csak bejött aláírni a papírt.

BE: Fotók készültek azért?
Zsófi: Nem.
Áron: De. Zsófi készített fotót a ruhákról, a kiállított negyven vagy inkább négyszáz ruháról. Képzelj el egy 80 négyzetméteres termet, amiben csak esküvői ruhák vannak.
Zsófi: Ez nagyon vicces volt, külön volt női meg férfi részleg.
Áron: Ha akartuk volna, ott is mindent össze lehetett volna válogatni. Egy nagy dobozban még gyűrűk is voltak.

BE: Akkor úgy gondoljátok, hogy az egész amerikai utatok kijött annyiból, amennyibe az itthoni esküvőtök került volna, lagzistul, mindenestül?
Zsófi: Szerintünk olcsóbb volt az út.
Áron: A Las Vegas-i szállás amerikai viszonylatban az egyik legolcsóbb. Ha időben és ügyesen foglalsz, akkor a legnevesebb szállodákban is 50 és 100 $ / éjszakáért lehet kétágyas szobát találni. Viszont ami más, hogy még a reggeli sincs benne az árban.

BE: Mennyi időt töltöttetek kint?
Áron: Két hetet. Voltunk San Franciscoban, Washingtonban és New Yorkban is. Las Vegasban az volt a legjobb, hogy az esküvő utáni napon el tudtunk menni a Grand Canyonhoz.
Zsófi: Nagyon menő volt. Az volt a legjobb.
BE: Az volt a nászút az utazáson belül.
Áron: Így van.
Zsófi: Sajnos a 300 $-os helikopteres túrát nem engedhettük meg magunknak. De majd legközelebb!
BE: Majd a 10. házassági évfordulón.

BE: Ha jól sejtem abszolút ajánlanátok másoknak, akik elmenekülnének a családi nyomasztás és a szervezési stressz elől, hogy kövessék a példátokat, igaz?
Áron: Mindenképpen. Ha csak a nagyságrendi számokat vesszük sorra, akkor mondjuk kb. 1000 euróból meg lehet venni egy oda-vissza repjegyet. Las Vegasban 100 $-ért általában lehet jó helyeken szobát foglalni. San Francisco-ban is lehet 100-120 $-ért klassz helyen, jó szállásokat találni. Tehát ha egy hétre megy ki két ember, akkor kb. 2700 eurót kell repjegyre és szállásra költeniük, kint meg már csak esznek és szórakoznak, amire itthon is mindenképpen költenének valamennyit. Persze így nincs menyasszonytánc.

BE: Ha valakik utánatok csinálnák, mit javasoltok, mit ne hagyjanak ki?
Zsófi: A Grand Canyont.
Áron: Igen, a Grand Canyont. Las Vegasban meg… hát attól függ, kinek mi a szórakozás, mi mondjuk nem játékgépeztünk, nem ruletteztünk, nem ültünk be show-kra. 3-4 napot gond nélkül el lehet tölteni értelmesen úgy, hogy nem kell szórni a pénzt. Összességében jó deal-ek vannak, szóval okosan, olcsón is meg lehet oldani mindent. Bárhol bármit írnak, Las Vegasban a reptérről könnyű és olcsó bejutni a városba airport shuttle-lel. Érdemes San Franciscoba vagy Los Angelesbe is elmenni. Mindkettő 1-1 órára van Vegasból repülővel. San Franciscoban mindenképpen érdemes rákot enni.
Zsófi: Ó, igen! Meg elbiciklizni a Golden Gate-hez. Az is elég menő volt.

BE: Van valami, amit máshogy csinálnátok?
Áron: Nem költenék ennyit tömegközlekedésre San Franciscoban, inkább beljebb foglalnék szállást.
Zsófi: Jobban vigyáznék a tisztítós nénikkel, inkább csak az önkiszolgáló mosodákat használnám.

BE: Hol találhatnak hiteles infót a Vegasba készülő párok?
Áron: A magyar oldalakon többnyire ugyanazt a pár kérdést teszik fel és válaszolják meg. A Las Vegas-i hivatal oldalán minden tök alaposan és részletesen le van írva.

Ha még kíváncsibbak lettetek, íme 10 dolog a Las Vegas-i esküvőkről.

Bohém esküvőtök volt vagy lesz?
Segítsetek más pároknak: küldjetek nekünk beszámolót, fotókat, osszátok meg velünk tapasztalataitokat, tippjeiteket, hogy szétkürtölhessünk, vagy hívjatok meg minket is! :) A lényeg, hogy írjatok nekünk!

comments