Emlékeztek még Andi és Miki esküvői beszámolójára? Már abban felhívtuk a figyelmeteket rá, hogy Andi menthetetlenül, ráadásul odaadó lelkesedéssel felvértezve, remek ízléssel és szupi kézügyességgel megáldva, lehorgonyozott az esküvői dekorációknál. Azóta a lovak közé csapott és most elolvashatjátok, még inkább megleshetitek mosolyra fakasztó, csupa szív (most is ezt érezzük a legtalálóbb jelzőnek Andi dolgai kapcsán… lehet, hogy ez rajta ragad) dekorációs munkáját, amit egy nagyon különleges, karácsonyi esküvőre alkotott. Egy kis szívmelengető búcsúztatás így Vízkeresztre: pápá Karácsony, jövőre találkozunk!

Az egész egy nagyon hirtelen jött, de annál szilárdabb elhatározással kezdődött: november 19-én úgy döntöttem, ha törik, ha szakad, a föld alól is előkerítek egy párt, akiknek néhány héten belül lesz az esküvőjük, és a közelgő dátum ellenére nem nagyon van még elképzelésük arról, hogyan nézzen ki a dekor. Elég őrült vállalkozásnak tűnt az egész, mivel két nagyon erős szűrővel álltam szemben: decemberben viszonylag kevés pár esküszik, olyan párról meg még nem nagyon hallottam, akik az esküvő előtt pár héttel még nem tudták, hogyan öltöztessék díszbe az esküvőjüket.

DZS (16)

Az én esküvői dekor-őrületem a saját esküvőnkkel kezdődött, aminek minden egyes elemét én találtam ki és mi magunk készítettünk, barátok segítségével. Minden fáradság ellenére imádtam minden percet, amit a dekoráció kitalálásával, a koncepció összefésülésével és a dekorelemek készítésével, az apró részletekkel való molyolással töltöttem. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ez egy olyan dolog, amit őrülten szívesen csinálnék a jövőben is, újra meg újra meg újra. Az esküvőnk után hónapokig ültem az ábrándjaimon, milyen jó lenne belevágni és esküvői dekorral foglalkozni. Aztán ezen a bizonyos novemberi napon eldöntöttem, hogy nem akarok tovább várni. Első körben egy esküvői fotós barátnőmhöz, majd a Bohém Esküvőhöz fordultam, hátha van egy olyan pár a látókörükben, akik a fent említett két kritériumnak megfelelnek. Két gyors telefon, két gyors válasz: sajnos nincs, talán ha még január-február is szóba jöhet, akkor lehet, hogy tudnak párt ajánlani. Én viszont annyira fel voltam spannolva, hogy nem bírtam várni: kiposztoltam a Facebookra, hogy ingyen esküvői dekort ajánlok fel annak a decemberi párnak, akik teljes körűen rám bízzák annak megálmodását és kivitelezését. Teljesen ledöbbentett a felhívásom sikere: egy nap leforgása alatt 129-en osztották meg a posztomat és az üzenet célba is ért: kaptam egy kedves üzenetet Dorkától, aki december 27-i esküvőjére készült a vőlegényével. Pár nappal később egy kávé mellett átbeszéltük a részleteket, és el is indult a lázas készülődés. A legérdekesebb az egészben, hogy egy olyan párost sikerült „behálóznom” a személyükben, akik eredetileg egyáltalán nem terveztek hangsúlyt fektetni a dekorra, de látván a felhívásomat, úgy döntöttek, egy ilyen lehetőséget mégsem hagynak ki. Még aznap elmentem terepszemlézni a helyszínre, és másnap neki is álltam az első dekorelemek elkészítésének. 31 napom volt a teljes koncepció felépítésére és a dekorációk legyártására, benne egy igen sűrű karácsonyi időszakkal. Nagyon rázós vállalásnak tűnt, de messze nem lehetetlennek, és a lelkesedés iszonyatosan hajtott.

Dorkáék esküvője sok szempontból rendhagyó volt, nem csak a december 27-i dátum miatt. Ugyanis az ő nagy napjuk négy helyszínen zajlott: indult délután egykor a polgári szertartással, a városházán, ezt követte egy másfél-két órás forralt borozós-sült gesztenyézős téli piknik (kint, a szabad ég alatt), majd a szűk család elment ebédelni egy étterembe. A pont az i-re csak este került fel: egy hatalmas bulival egy belvárosi szórakozóhelyen, ahol újra egybegyűlt az egész násznép. A rendelkezésre álló rövid felkészülési idő miatt Dorkával abban maradtunk, hogy a téli piknikre koncentrálunk és azt igazán csúcsra járatjuk. Dorka azt mondta, a többi helyszínnel nem igazán kell foglalkoznom, a ceremóniára csak néhány lámpást és virágot visznek, az ebéden nem szeretnének semmilyen dekorációt, az esti buli helyszíne pedig szintén mindenféle díszítés nélkül is csodásan néz ki. Örültem, hogy így 100%-ban a téli piknikre tudok fókuszálni, ami eleve iszonyatosan beindította a fantáziámat.

DZS (18)DZS (4)DZS (20)

A piknik helyszíne a Spíler Biergarden volt, ami gyakorlatilag egy elkerítetlen placc a Várban, a Kapisztrán téren, egy helyes kis faházikóval, ami maga a bárpult, és egy kihúzható piros ponyvával.  Ennyi volt adott, minden más csak a fantázián múlott. Egyből megjelent a lelki szemeim előtt, hogy egy gigantikus, Dorka és Zsolt nevét kiadó zászlófüzér fogadhatná a násznépet a placc elején, és a piros ponyvából, valamint a karácsonyi időpontból kiindulva úgy döntöttem, alapvetően a piros-fehér színkombinációval fogok operálni. A zászlófüzéreknek nagyon nagy hódolója vagyok, a saját esküvőnkre 220 métert gyártottam le belőlük, s úgy éreztem, ez a helyszín is kiált egy jó adag zászlócskáért. Most más formátumú füzért készítettem, ami nem a klasszikus háromszög zászlókból építkezett, hanem ugyanazokból a kis cakkos végű papírcsíkokból, amiket a szívószálakra és a karácsonyfát díszítő papírgirlandra álmodtam meg, csak nyilván nagyobb méretű verzió készült belőlük a mennyezetre.

DZS (8)DZS (19)DZS (3)DZS (11)

Amikor én képbe kerültem, Dorkáék már tudták, hogy úgynevezett forrócsoki pálcát szeretnének köszönőajándékként a vendégeknek adni. Ez gyakorlatilag egy kézműves csokikocka, amibe egy kis fából készült kanál van beleolvasztva, és amiből egy bögre forró tejbe kavargatva illatos forró csokit kapunk. Dorkáék a fakanálkák nyelébe belegravíroztatták a nevüket, így nekem már csak annyi volt a feladatom, hogy valahogy pofásra csomagoljam az elkészült csokikat. Mivel száz darab ilyen kis csomaggal álltunk szemben, tudható volt, hogy ez önmagában egy dekorelem lesz, aminek megfelelő helyet és tálalást kell kiötölni. Szintén Dorkáék vágya volt, hogy a dekorációként kivitt fenyőfára olyan gömbök kerüljenek majd, amiken a vendégek üzenetei, jókívánságai állnak. Így adta magát a következő dekorelem ötlete: az „emlékgömböket” egy üvegházikóba öntöttük, és – akárcsak a vendégajándékok esetében – egy külön grafikát terveztem, amely segítségével minden vendég számára egyértelművé válhat, hogy igen, a csokikat haza lehet vinni, és a gömbökre meg bizony írni kell. Így össze is állt a fejemben egy installáció, ami a karácsonyfával, az „emlékgömbökkel”, a vendégajándékokkal, néhány meleg pléddel és lámpással együtt kerek egészet alkot.

Azt is a legelejétől fogva tudtam, hogy valami nagyon hangsúlyos, a téli piknik laza, bohém karakterét és utókarácsonyi hangulatát tükröző köszöntőtáblával szeretném fogadni Dorkát és Zsoltot, valamint a násznépet. A táblán egyúttal a piknik menüjét is feltüntetnénk: sült gesztenye, kürtőskalács, forralt bor, forró tea. Arról is sikerült meggyőznöm Dorkáékat, hogy jópofa lenne, ha csinálnánk egy külön snack bárt, ahol néhány sós falattal és aprósütivel kínálnánk a vendégeket, és szintén külön helyet kaphatna egy forró ital bár, így minden, amit fogyasztanak, egyben hangulatos látványelemként is funkcionálna. Miután az összes őrült részletet jóváhagyattam a párral, elkezdtem a snack bárhoz és a forró ital pulthoz kitalált kellékek beszerzését: a kekszeknek méretes üvegcsuprokat vettem, amiket szalaggal díszítettem, legyártottam a snacketet bemutató „névtáblácskákat”, megrendeltem a csíkos szívószálakat, amikre ugyanolyan zászlócskákat ragasztottam, mint amik a mennyezetet is behálózták. Talán a legszöszmöszölősebb meló a papírpoharakra megálmodott pohárgyűrűk elkészítése volt, nagyon sok kellett belőlük, és mindegyiket egyenként kellett vágni, összeapplikálni, majd a poharakra ragasztani. De megérte, mert így mindenki Dorka és Zsolt nevével díszített pohárból melegíthette fel magát. Az italpultra rendeltem az Ebay-ről egy igazi retro csodát: egy régi benzinkutakra hajazó italtartályt, amiből mindenki magának csapolhatta az innivalót. A sötétpiros szépség abszolút sikert aratott, külön attrakciónak számított, hogy a vendégek maguknak csapolhattak „üzemanyagot”. Mind a forró ital pulthoz, mind a snack bárhoz egy-egy kisebb táblát terveztem, ami grafikailag illeszkedett a fő köszöntőtáblához, illetve a vendégajándékok és a piros gömbök mellé kihelyezett kis képekhez.

DZS (7)DZS (5)DZS (24)DZS (2)DZS (9)DZS (10)DZS (21)DZS (26)

Az asztalokra egyértelműen piros kockás terítőket akartam, amikre kis befőttes üvegből és kottákból készített mécsestartókat, piros pöttyös tálkát (a gesztenyehéjnak), a menyasszony, az örömanya és a barátnők által készített mézeskalács mécsestartókat és szerelmes gyufákat helyeztünk el. A pultot teleraktuk kis fagyöngy csokrokkal, és az esküvő előtti éjszakán még készítettem egy piros bogyós díszkoszorút is.

DZS (22)DZS (17)

Csak egy desszertasztalt esetleg?

Körülbelül másfél héttel az esküvő előtt kaptam egy szégyellős, barokkos körmondatba font kérdést Dorkától: nem lenne-e kedvem esetleg csak egy szépen, gusztusosan összerakott desszertasztallal hozzájárulni az esti buli sikeréhez is. Természetesen nem tudtam nemet mondani. Elmentem megnézni a helyszínt, ami a Brody Studios volt, és annyira megihletett a hely, hogy Dorka tudtán kívül elhatároztam, nemcsak a desszertasztalt készítem el nekik, hanem oda is alkotok egy kis dekorációt. Ez már mind meglepi volt, amiről a pár csak akkor szerzett tudomást, amikor a nagy nap estéjén megérkezett a helyszínre: a bejáratnál itt is egy köszöntőtábla fogadta őket, a pikniken használt Dorka&Zsolt füzér is visszaköszönt, az asztalokon új életre keltek a kottás mécsestartók, amik mellé kis, feltáblázott masnis tobozok kerültek, amin Dorka&Zsolt közös történetének momentumai köszöntek vissza. Hogy pontosan hány közös utazás, együtt lefutott kilométer és mennyi más közös emlék áll mögöttük, onnan tudtam, hogy még a kezdetek kezdetén Dorka átküldte nekem az esküvői meghívó videójukat, amiben ezek az adatok mind megjelentek. Gondosan kiscripteltem hát a számokat, és átültettem őket a tobozkákra, amikből minden asztalra került egy, így minden asztal a közös élmények egyikét, másikát képviselte. A külön extra pedig az volt a dologban, hogy ezek a tobozok Dorka imádott dédnagyijának kertjéből kerültek hozzám, majd az esküvői asztalokra, így a családtagoknak különösen sokat jelentettek. Szintén a meghívó videóból nyertem ki azokat a gyerekkori fényképeket, amiket végül egy régi, fehérre festett spalettára csíptettünk ki, mini csipeszekkel. A desszertasztalon méretes farönk szeletekre helyeztük a tortákat, és két tortadíszt is készítettem: az egyiket Dorka kifejezett kérésére: két kis, menyasszonyt és vőlegényt ábrázoló tobozbábut, és egyet ismét meglepiből: egy pinterestes inspiráció alapján készült, papírszívószálak közé feszített mini zászlófüzért, amin a Just Married felirat állt.

DZS (12)DZS (13)DZS (15)DZS (27)DZS (14)DZS (23)

Dorkáék és a násznép reakcióját elnézve bebizonyosodott az, amiben végig annyira hittem: minden munkával átvirrasztott éjszaka nagyon-nagyon megérte. Hihetetlenül jó érzés egy ilyen fontos ünnepet, két szerelmes fiatal házasságkötésének napját díszbe öltöztetni, ha kicsit is lehet, még varázslatosabbá tenni. A dekorelemek egy része örök, az otthonukban helyet kapó emlék marad a számukra, ami mindig erre a boldog-boldog napra fogja emlékeztetni őket, én pedig még egy jó ideig töltekezem abból a boldogságból, amit ott, azon a napon összeszedtem.

Dekoráció: Gruber Andi Wedding Decor
Fotók:
Vargha Miklós Photography

Bohém esküvőtök volt vagy lesz?
Segítsetek más pároknak: küldjetek nekünk beszámolót, fotókat, osszátok meg velünk tapasztalataitokat, tippjeiteket, hogy szétkürtölhessünk, vagy hívjatok meg minket is! :) A lényeg, hogy írjatok nekünk!

comments