Természetesen engem is lenyűgöznek és lázba hoznak a cizellált, minden téren tökéletes, nagykönyvbe illő menyegzők, amik a legprofibb, nekünk is kedvenc szolgáltatóinkból álló szupercsapatok munkáját dicsérik; de igazán az ilyen esküvőkért tudok megbolondulni, amiket a párok maguk hoznak össze és amik totál őszintére, itt-ott esetlegesre, halandóra, de mindenekelőtt  lazára sikerednek, annak minden előnyével és hátrányával, mely utóbbiakat az önfeledt, örömteli, minden irányba, oda-vissza áramló szeretettel átitatott ünneplés úgyis retusál. Ilona elmeséli, hogy is volt ez náluk.

Az egész, azt hiszem, úgy kezdődött, hogy 2013 nyarán eldöntöttük Zsoltival, kiköltözünk Budapestről. A választásunk Nőtincsre esett, egy gyöngyszemre Nógrád megyében, a Börzsöny és Cserhát ölelésében. Így a 2013/2014-es szilvesztert már egy Nőtincshez közeli nógrádi községben, Alsópetényben töltöttük, a legkedvesebb barátainkkal, és 31-én délután, az esti buli előtt, elmentünk egyet sétálni… Az út elején megcsodáltuk a falu fölé emelkedő (egy dombon helyezkedik el) Árpád-kori templomocskát, majd ezután jutottunk el a község tavához, a Cser-tóhoz. A hely rögtön megfogott minket és Zsolti még viccesen le is térdelt, a tó partján álló fa színpadon, hogy lánykérést imitáljon. Aztán 2014.08.13-án, a születésnapomon valóban megkezdtem menyasszonyi létem egy hihetetlen romantikus lánykérést követően. Nőtincsen, egy térkép alapján, kellett megtalálnom a kincseket, amik elvezettek a célhoz, a község határában lévő kis erdősávban meghúzódó patak partjához. Ahol maga a természet teremtette meg a tökéletes, romantikus lánykérés díszleteit: egy fát a vadszőlő indáival befuttatva egy kis kápolnát hozott létre. Zsolti mindezt még hangulatosabbá varázsolta gyertyákkal, a fák indáira csíptetett közös fotókkal, a leterített pokróccal és pezsgővel, valamint az erdő tündéreivel és manóival.

Zsoltinak két kikötése volt az esküvővel kapcsolatban, az egyik, hogy nem akar feszengeni, a másik pedig, hogy nem szeretné egy ház árát beleölni egyetlen napba. Ebben jól egyet is értettünk, mindketten régóta tudtuk, hogy nem akarunk vőfélyes, nászajándékos, menyasszonytáncos, kiöltözős, méregdrága esküvőt.

A helyszínnel kapcsolatban is elég konkrét elképzeléseink voltak: Természet kell nekünk. Megnéztünk pár erdei helyszínt, erdei táborokat is, de végül, amikor újra kimentünk a Cser-tóhoz, éreztük, hogy az A Helyszín. Ráadásul a kis templom is a szívünkhöz nőtt. A Cser-tónál előttünk még nem volt nagyobb esküvő (csak 2 kisebb), de a félelmeinket eloszlatta az, hogy a rendszeresen vannak ott nagy rendezvények, így a vendéglátás szerencsére megoldható volt. A hely vezetője, aki Alsópetény polgármestere is egyben, végig nagyon nyitott és kedves volt, gyakorlatilag nem volt olyan kérés, amire ne azt mondta volna, hogy megoldjuk. Ráadásul az esküvő időpontjára, az addig is csodaszép helyszínt még szebbé varázsolta.

Hamar megszületett bennünk az elhatározás, hogy a fesztivál témára építjük fel a lakodalmat, így lett a mi lagzinkból Holtomiglan-Holtodiglan Fesztivál és innen beindult az ötletáradat…

Létrehoztunk a fesztiválnak egy Facebook profilt, ismerősnek jelöltük a meghívottakat, majd létrehoztunk egy eseményt is és arra hívtuk meg őket. A meghívónk egy kisfilm lett, amit ketten készítettünk el Zsoltival, hiszen a tematikához ez illett a legjobban. Ez az egész iszonyatosan jól működött, hiszen folyamatosan tudtunk posztolni az esküvővel kapcsolatban, vicces képeket megosztani, infókat elhinteni (mi lesz a fesztivál divatja, hol lesz a szállás, milyen idő várható stb.).

Adta magát, hogy a menyasszonytánc és nászajándék intézményei helyett legyen karszalag és belépő, mint egy igazi fesztiválon. Több árkategória volt, a belépőt elővételben és a helyszínen is meg lehetett venni (voltak csinos jegyszedőink és karszalagosztóink). A tó körüli óriási tér ideális volt arra is, hogy több helyszín is legyen, volt Nagy(fa)színpad, és volt Kisszínpad, „söntés” (ahogy mi hívtuk), aztán lehetett a tó körül sátrazni is, mi pedig Zsoltival egy jurtát béreltünk, az volt a nászsátrunk. Természetesen fellépők is voltak. Zsolti unokaöccsének a bandája rock koncertet adott, moldvai táncház Mokányos együttessel, és dj-nk (BudapestDj) is volt. Készült plakát is a programmal, sőt a fesztivál logójával kis hűtő mágnesek is, amiket köszönetajándéknak szántunk.

Ilona_Zsolti_47Ilona_Zsolti_41Ilona_Zsolti_42Ilona_Zsolti_03Ilona_Zsolti_02Ilona_Zsolti_01Ilona_Zsolti_25Ilona_Zsolti_30Ilona_Zsolti_27Ilona_Zsolti_26Ilona_Zsolti_28Ilona_Zsolti_45Ilona_Zsolti_18Ilona_Zsolti_20

A menüt is lazára vettük: hamburger, hot dog, töki pompos, főtt kukorica, bográcsban főtt pörkölt és halászlé, valamint a helyi tót nénik által sütött sörkorcsolyák szerepeltek az étkek között, és ahogy egy fesztiválon szokás, a vendégek mindebből akkor kértek, amikor megéheztek. Ugyanez vonatkozott az italokra is: volt egy bárpult, ott lehetett csapolt sört, fröccsöt, pálinkát, mojitot, és az általam ipari mennyiségben készített bodzaszörpöt kérni.

Ilona_Zsolti_43Ilona_Zsolti_04

A dekorációt illetően is nagyon hamar egyetértésre jutottunk. Miután én millió inspirációs és esküvős oldalt végignéztem, éreztem, hogy a helyszínhez egy rusztikus, erdei hangulatú dekoráció illene a legjobban. Igen alacsony költségvetéssel dolgoztunk, ezért igyekeztünk olyan dekorációs elemeket választani, amikhez az alapanyagok egyrészt rendelkezésre álltak, másrészt olcsón és könnyen beszerezhetők és nagyon sokat lehet belőlük legyártani, mivel egy óriási teret kellett megtöltenünk velük. Az esküvőt megelőző évben minden hónapban vettünk egy-egy apróságot (sok mindent a netről rendeltünk), majd az utolsó hónapokban folyamatosan dolgoztunk a dekoron Zsoltival (munka után, hétvégeken), túrtuk a padlásokat, árgus szemmel figyeltünk bármerre jártunk, hogy mit tudnánk felhasználni. Erdőből gyűjtöttünk mohát, a kertünkből borostyánt, régi ágyvégeket, szekérkereket, ablakkereteket is felhasználtunk. Zsolti vágta a farönköket, az eligazító táblákat. Szinte minden a mi kezünk munkája volt. Zsolti tanult kosárfonást, így a gyűrűpárnánkat is ő fonta, sőt a 40 db kis koszorút is, amire a krepp papír csíkok kerültek.

És hát mit ér egy esküvő csodás ruha nélkül?! A laza esküvőhöz nem illett volna a túlzott kiöltözés, de nem is bántuk, mert Zsolti sem akart öltönyben esküdni, ahogy én sem vágytam nagy abroncsos ruhára. Az inget és a nadrágot a Zara-ból, ill. a Reserved-ből szereztük be, a nadrágtartót és a vőlegényi karkötőt egy bőrműves készítette (Karaffa Gyula), passzoló cipő pedig a Pikkpack shoes-tól lett. Ami engem illet, két-három éve láttam egy ruhát a Green Wedding Shoes-on, ami nagyon megfogott és végig az lebegett a lelki szemeim előtt. Neki is láttam a keresgélésnek, majd nagyon hosszas kutatás után végül az Etsy-n akadtam rá egy vintage darabra (60 évvel ezelőtt kézzel varrta a menyasszony), amit egy csodálatosan ügyes varrónővel alakíttattam olyanra, amilyenre megálmodtam. Ehhez mindenképpen fejdíszt, vagy koszorút szerettem volna. Találtam is olyat, amit tetszik, de csak külföldön, itthon hiába kerestem, egyszerűen nem volt olyan, még hasonló sem. Ekkor találtam rá a Something Old Bride-ra és Katicára, akivel eszméletlen jó volt együtt dolgozni és aki elkészítette nekem Brutálkát (így neveztük el a fejdíszt), egy hozzáillő övdíszt, egy másik csodás hajcsatot a bulira (amibe beépítette a nagymamám egyik biztosítótűjét), a koszorúslányaim csatjait, az örömanyák kitűzőjét, valamint egy nyakörvet a fesztivál-kutyának, Bibinek.

Ilona_Zsolti_23Ilona_Zsolti_33

A gyűrűinket Dés Dóra tervezte és készítette ezüstből, melynek alapötletét egy fűzvesszőből készített gúzs adta. Hát imádjuk is mindketten.

A sok-sok munkával töltött hónap elszállt és elérkezett az esküvő előtti nap, ami egy iszonyatos tempóban zajló dekorálást tartogatott, de nem engedhettük ki a kezünkből, hiszen egyedül a mi fejünkben állt össze a kép, hogy mit szeretnénk látni. Ezt megnehezítette az időjárás; mire felraktunk mindent, jött egy szélvihar, ami felborogatotta és összekuszálta a dolgokat, amiket másnap reggel ki kellett javítani, újrarakni. A templom dekorálása közben is akadtak problémák, mivel az általunk megálmodott virágdekort leszedették, mondván nem illik a templomhoz. Újraterveztünk, hihetetlen gyorsasággal készült egy új dekor, majd következtek az asztaldíszek virágai, amelyek minden elképzelésemet felülmúlták.

Szombat reggel elkezdődött a készülődés, majd mi Zsoltival egy rövid „első megpillantásos” fotósorozatot készítettünk és a templom felé vettük az irányt (a polgárink 3 nappal előtte egy szerdai napon volt Nőtincsen, szűk családi és baráti körben) és onnantól felgyorsultak az események, de összességében egy csodálatos, szeretettel teli napunk volt.

Ilona_Zsolti_32Ilona_Zsolti_46Ilona_Zsolti_34Ilona_Zsolti_35Ilona_Zsolti_36Ilona_Zsolti_40

Az ételek isteniek voltak és a násznép imádta ezt a laza esküvőt, ahol nem kellett feszengeni, ahol nem volt ültetési rend (így pl. új barátságok is születtek), se kiöltözés, lehetett mezítlábasan táncolni, fürdeni a tóban, akkor ettek, amikor szerettek volna, sőt még a zuhogó esőnek is úgy örültek, mint a gyerekek: őrülten táncoltak, míg el nem áztak (miközben én a sírás szélén állva próbáltam menteni a dekort, aminek a nagy része papír lévén totál elázott – ahhaha). A zuhogó eső egyébként egy olyan váratlan programelemet is hozott, amit így utólag, mindenkinek ajánlok, mert nagyon viccesre és egyben kedvesre sikeredett: az esőben beszorultunk a tető alá és az egyik barátnőmtől jött az ötlet, hogy ha már így együtt vagyunk, miért nem mutatjuk be a nászvendégeket egymásnak? Zsolti bemutatta az ő oldalát és én is az enyémet, így még jobban összekovácsolódott a csapat.

Ilona_Zsolti_09Ilona_Zsolti_08Ilona_Zsolti_14Ilona_Zsolti_07Ilona_Zsolti_11Ilona_Zsolti_10Ilona_Zsolti_13Ilona_Zsolti_12

Az egész esküvőre azt mondhatom, hogy bár nem volt minden elemében tökéletes (voltak apró bakik, amiket szerintem mondjuk sokan észre sem vettek), mégis egy valami az volt, és az a násznép. Ha ebben, családban, barátokban mérnék a gazdagságot (mi ebben mérjük), akkor mi lennénk a világ leggazdagabb emberei. Hihetetlen sok segítséget kaptunk tőlük (közülük került ki a ceremóniamester, a sminkes, a fotós, a tortánk készítője, a dj és az egyik fellépő is) és a lagzin is annyi szeretet vett minket körül, hogy el sem hittem, mi történik, az egyik meglepetést követte a másik, folyamatosan sírtunk, olyan érzelmi löketet kaptunk, hogy egy élet is kevés lenne, hogy megemésszük.

Ilona_Zsolti_21Ilona_Zsolti_22

Amik örökké belém égtek, azok a szülőköszöntés pillanatai (Apukámat szinte sosem láttam sírni), vagy amikor Zsolti bátyja és a rock banda előadták a nekünk készült saját műsorukat, ami egyszerre volt családegyesítés és megemlékezés (Zsolti édesapja sajnos már nincs köztünk), aztán a meglepetés videók a barátoktól, amikor Zsoltinak énekeltem a Mokányos együttes kíséretével, és amikor a gyermekkori barátnőim énekeltek nekünk…

Ilona_Zsolti_37Ilona_Zsolti_38Ilona_Zsolti_39Ilona_Zsolti_31Ilona_Zsolti_15Ilona_Zsolti_16Ilona_Zsolti_17

Amit én másképp csinálnék, azt hiszem, az egyedül az lenne, hogy felfogadnék egy esküvőszervezőt, vagy koordinátort, mert nagyon-nagyon fárasztó volt, hogy mindent mi próbáltunk Zsoltival észben- és kézben tartani; jól jött volna valaki, aki leveszi a terhet a vállunkról aznap. Egyébként pedig arra buzdítok mindenkit, aki érez magában erre késztetést, hogy bátran vágjon bele a saját esküvője szervezésébe! Nincs annál jobb, mint amikor a fejetekben megálmodott apró részletek összeállnak egy kerek egésszé, ami igazán Ti vagytok és mindezt saját kézzel megalkotni, megteremteni rendkívüli dolog. Ha belevágtok, akkor nézzetek körül a családban és a baráti körben, biztosan köztük is akad olyan, aki hozzá tud járulni a napotokhoz és higgyétek el, ők lesznek a legboldogabbak, hogy részesei lehetnek, ne féljetek segítséget kérni tőlük!

Engem egyébként olyannyira beszippantott ez az egész, hogy komolyan elkezdtem gondolkodni azon, hogy ezzel foglalkozzak, már túl is vagyok két tanfolyamon…

Ilona_Zsolti_19Ilona_Zsolti_24

Közreműködők:
Helyszín: Alsópetény Cser-tó
Zene: BudapestDj, Mokányos együttes, Black Band
Kiegészítők, ékszerek: Something Old Bride, Dorades ékszer, Karaffa Gyula, Pikkpack shoes
Virág: MagnoliaFlower
Fodrász: Dóra Mónika
Smink: Fülöp Anikó
Fotó: Fülöp Anna
Jurta: Jurtaberles.hu

Bohém esküvőtök volt vagy lesz?
Segítsetek más pároknak: küldjetek beszámolót, fotókat, tippeket, hogy szétkürtölhessük, vagy hívjatok meg minket is! :) A lényeg, hogy írjatok!

comments