Egy magával ragadóan kedves, őszinte, emberi, szeretetteljes és nagyon szerelmes esküvő története Marcsi tollából; csordultig tele szuper csináld magad ötletekkel és megvalósításokkal, de főként: inspiráló, örömteli szemlélettel.

Egy nyári reggelen, szokásomtól eltérően, korábbi hévvel indultam dolgozni. Lehuppantam a második kocsi egyik ülésére, majd a következő pillanatban találkozott a tekintetem Gáboréval. Ezt követően mindennap ezzel a vonattal utaztam, hogy újra láthassuk egymást. Nap napot követett, és két hét szemezés után randevúra hívott. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Ő már akkor, az első percben, még ismeretlenül tudta, hogy én leszek majd a felesége.

A közös élet és jövő, így az esküvő témája is már a kapcsolatunk legelején felbukkant, tervezgettük, milyet szeretnénk, hogyan képzeljük el. Másfél év, rengeteg közös élmény, utazás, nyaralás után, egy szép téli este megtörtént az eljegyzés egy francia stílusú kis villában, Lesencetomajon, a Villa Fiore-ban. Bevallhatjuk, minden olyan magától értetődő volt már az elejétől, hogy az eljegyzésünk előtt nekünk már megvolt az esküvőnk időpontja, a helyszín és a fotósunk is… Mindenképpen augusztusi dátumot szerettünk volna, hamar el is dőlt: 15-e lesz a mi napunk.

Mindig is szabadtéri, laza stílusú helyszínt szerettünk volna a nagy napra. Gábor a Káli-medence közelében nőtt fel, s miután velem is megismertette e különleges vidék szépségét, egyértelmű volt, hogy itt szeretnénk összeházasodni. Elkezdtük bejárni a környéken fellelhető, elképzelésünkhöz passzoló helyszíneket. Panorámás pincéket, udvaros, romantikus kis éttermeket kerestünk fel, de sorra estek ki limitált befogadóképességük miatt. Mígnem az egyik hely ajánlotta figyelmünkbe a tökéletes helyszínt: a szentbékkállai Pegazus Fogadót. Gábor és a testvére még gyerekkorukban, majd később mi ketten is beszöktünk az akkor még elhagyatottan álló fogadó udvarára, így a helyet még látatlanban is nagyon izgalmasnak tartottuk. Fénykorában ugyanis felkapott panzióként működött, nagy udvarán teniszpályával, medencével. Tágas belső terei miatt eső esetére is ideálisnak mutatkozott. Az épületet és udvarát a teljes enyészettől 2014 tavaszán két fiatal, Auguszt Olivér, és kedvese, Fegyverneky Sára mentették meg, akik a felújítás és kertrendezés után, először csak a hétvégékre, majd szezonális nyitva tartással élesztették fel a Pegazust. Azóta koncertek, kiállítások, és nem utolsó sorban esküvők színhelye. Mi voltunk az első pár, aki esküvői terveket szőtt a Pegazusba, az ötletelések Olivérrel még karácsony előtt megvoltak, januárban már a menüt egyeztettük.

Marcsi_Gabor_04Marcsi_Gabor_46

Az ételeket a Pegazus mellett a köveskáli MI A KŐ étterem biztosította. A fogásokat szintén olyannak terveztük, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót, de igazodjon az esküvő lazaságához is. Vendégvárónak kis szendvicsek és pogácsák sorakoztak fel a limonádé mellé. A vacsoráról a “kötelező” húsleves és rántott dolgokat mellőztük, így került a menübe, többek között, padlizsánkrém, kacsa rilette, többféle, a helyszínen grillezett hús, sajt, zöldség, gyümölcstál, marhapörkölt és hamburger is. Viszont a hajnali töltött káposztához tejföllel ragaszkodtam. Levezetőnek rétesek, és a család, barátok által készített temérdek sütemény, pogácsa szolgáltak. Gábor tanúja segített nekünk raklapokból klassz menütáblát készíteni.

Marcsi_Gabor_01Marcsi_Gabor_27Marcsi_Gabor_06

Mivel a vendégeink és a család nagy része az ország különböző részeiről érkezett, számukra még tavasszal foglaltunk szállásokat a faluban, közel az eseményhez. Sőt, a kényelem kedvéért arra a hétvégére mi is a faluba tettük át a székhelyünket. Szerencsére a falusi turizmus virágzik Szentbékkállán is, így sok színvonalas vendégház közül választhattunk.

Simon Teodóra fotográfust már decemberben “lefoglaltuk” magunknak. Már korábban találkoztunk a munkáival, és nagyon megfogott bennünket a képei természetessége, egyedi fényei és bája. Teó rendkívül profi és magával ragadó személyisége, bohémsága, és a megelőző jegyesfotók is garanciát jelentettek a sallangmentes esküvői fotókra. A buli alatt összevágott egy rövid slideshow-t a napunk eseményeiből, amit még aznap este le tudtuk vetíteni a vendégeknek. Nagy sikere volt.

Marcsi_Gabor_45Marcsi_Gabor_43Marcsi_Gabor_09Marcsi_Gabor_05

Pár jól sikerült esküvői videón felbuzdulva, úgy gondoltunk, mi is szeretnénk ilyet. Teó ajánlotta a figyelmünkbe Szín Róbert operatőrt, akivel gyorsan fel is vettük a kapcsolatot, és két korábbi munkáját látva rögtön le is csaptunk rá. Robiról azóta is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, írni. Olyan tehetség, amilyen ritkán születik. Olyan pillanatokat és helyzeteket lát meg, amiket mások nem vesznek észre. És ami nagyon fontos: nem csak szeme, füle is van a mozgóképekhez.

Itt szeretném megemlíteni: Kedves házasság előtt álló, esküvőt tervező párok, inkább gondoljátok át újra a költségvetéseteket, inkább legyen pár szállal kevesebb virág vagy kevesebb süti, de ha egy mód van rá, egy igényes, és valóban rólatok szóló esküvői videót ne hagyjatok ki! Remek dolog az esküvői fénykép, örök emlék, főleg a jól elkapott pillanatok miatt, de egy párperces videó olyan összefoglalót tud adni; a ti napotok, az összegyűltek, az érzések, tekintetek, mozdulatok olyan esszenciáját képes megragadni, ami miatt háromszázhuszadjára is fülig érő szájjal akarjátok és tujátok majd megnézni. Rajta lesznek azok a nézések, azok a mosolyok, azok a táncok, amiket nem láthattatok, mert épp nem tudtatok ott lenni, de jó lesz látni és rácsodálkozni, hogy “Jééé, tényleg, ilyen is volt?” vagy “Ők is táncoltak együtt?, vagy “Nahát, erre nem is emlékeztem”, és “De szép volt az esése a ruhámnak forgás közben!”

A mi videónk egyik különlegességét a drónfelvételek adták. Nagy Viktor remek repülőszerkezete a fotózás és az esküvő alatt is a magasba emelkedve készítette a jobbnál jobb felvételeket a gyönyörű tájról, a vendégekről és rólunk. Így vált csak igazán videoklip-szerűvé a mi mozgóképünk.

Marcsi_Gabor_44

Természetesen meghívóból is egyedit szerettünk volna. Grafikáját apukám tervezte, aki rajztanár, grafikusművész. A meghívó szövege a mi fejünkből pattant ki, és az egészet egy kedves egri barátunk, alias Majoros Dekor keltette életre. Minket ábrázol, és a jó megfigyelők észrevehetik, hogy a képen egy kiscica és egy kismadár is elrejtőzött, sőt a csónakban egy kiskutya is lapul (csak ő pont nem látszik).

SAMSUNG CSC

A szabadtéri helyszín ideális volt a dekorációs ötleteink kivitelezéséhez. A barátoktól és a családunktól is sok praktikus tanácsot kaptunk. Az asztalokra az eseménynek ünnepi hangulatot kölcsönző hófehér damasztabroszokat anyukám egy egri turkálóban vette – szinte fillérekért – patyolat állapotban. A hímzéséből ítélve, feltehetően egy francia, elegáns hajó készletéből érkeztek. Az asztalok közepére zsákvászon futó került. Ikeás, kétoldalú, fehér képkeretbe illesztettük az asztalok sorszámát, amiket magunk festettünk meg. Az ültetőkártyákat bevágott parafadugókba tűztük. Szintén az Ikeából szereztünk be vidám, fekete-fehér, egyszerű grafikájú poháralátéteket, ezekkel dobtuk fel a terítéket. A család segítségével rengeteg befőttesüveget gyűjtöttünk össze, és ezekből, Gábor anyukájáék és testvére segítségével, nem kevés munkával, már nyár elején, “legyártottuk” a 150 db esküvői befőttes-, és tejesüveget, amik egy részét csipkével, más részüket zsákvászonnal vontuk be. Az asztalokra kerülő üvegekbe búzakalász, rezgő és levendula került, illetve mécsesek.

Marcsi_Gabor_26Marcsi_Gabor_15

Sok dunsztos üveget a Pegazus fáira erősítettünk dróttal, s naplementekor meggyújtottuk bennük a mécseseket. A már pénteken megérkező barátaink segítettek, így a nap végére az egymást korábban még nem ismerők összeszokott csapatot alkottak.

Marcsi_Gabor_03Marcsi_Gabor_22Marcsi_Gabor_11

Gábor nagyszüleinek már üresen álló házáról vettük le az ablakokat, amiket lecsiszoltuk, és a világoskék keretbe foglalt üvegeire speciális filccel vittük fel az ültetési rendet, így mindenki könnyen megtalálhatta a helyét.

Nővéremék kölcsönadták az egyszínű, karácsonyi izzósorukat. Az Ebay-ről rendeltünk több tíz méternyi meleg, sárga fényű fényfüzért pluszba, amiket a hely bástyafalán, a borostyán között futtattunk végig. A mécsesek és a füzérek fantasztikus hangulatot varázsoltak az esti órákban.

Marcsi_Gabor_28Marcsi_Gabor_24Marcsi_Gabor_29

A tánctér mennyezetére óriási munkával és rengeteg türelemmel, saját készítésű, színes pom-pomokat függesztettünk fel, amihez “jóbarátunk”, az IKEA szolgáltatta az alapanyag háromrétegű szalvétákat. A bejáratnál bádogvázákba helyezett napraforgó és hosszú szárú búzakalász várta a vendégeket. A templom padsorainak szélére rezgő került, Gábor keresztanyukája segítségével.

Marcsi_Gabor_33Marcsi_Gabor_02Marcsi_Gabor_14

Mivel sok gyerek is volt a meghívottaink között, nekik raklapokból készítettünk asztalt a kertbe. Körbe raktuk színes párnákkal, és lufikkal, így háborítatlanul tudtak rajzolni, színezni.

Marcsi_Gabor_17

A nagy udvaron Apukám több, az esküvőnkre készített nagyméretű üvegfestménye is felállításra került, mögéjük mécsest raktunk, így még estefelé is gyönyörködhettünk bennük.

Marcsi_Gabor_12

Saját matricát is készíttettünk, amit több helyen is felhasználtunk, így került a szállásokon elhelyezett vendégfogadó borainkra, az útjelző táblákra, a köszönőajándékra, és az otthonra elcsomagolt sütik dobozára is. Falécekből a bevezető utak mentén és a helyszínen irányjelző táblákat helyeztünk ki, amikre héliumos lufikat is kötöttünk, a jobb láthatóság kedvéért.

A csokrom régi kívánságom szerint Egerből érkezett. A rezgőket és az örömanya csokrokat a tapolcai Rompos Virág biztosította.

Mostanában divatos csipkecsodát nem szerettem volna, ezért is örültem meg nagyon, amikor Bálint-napon, az Ananász szalonban ráakadtam egy gyönyörű szép, letisztult és ZSEBES (!!!!), így igazán vagány Pronovias darabra. Ráadásul, mivel kifutó darab volt, nagyon jó áron meg is tudtam venni, így sokkal felszabadultabban viseltem. Azért is jó, hogy örökké az enyém lehet, mert emlékszem, milyen jó volt nekünk a nővéremmel, hogy anyukánk menyasszonyi ruháját időről időre elő lehetett venni a szekrényből, megcsodálni, magunkra ölteni…

Marcsi_Gabor_38Marcsi_Gabor_35Marcsi_Gabor_40

A menyecskeruhámra anyukám talált rá egy egri turiban, mindössze 2000 forintba került. Varrónő barátnőm tett rá pántokat, és már kész is volt a tökéletes táncolós ruha, éjfél utánra.

Marcsi_Gabor_48

Gábor ruháit a Zara-ban vettük. A meleg miatt praktikus is volt, hogy az öltönye világoskék lenvászon volt, hozzáillő, elegáns, sötétkék nadrággal. A cipőt, a csokornyakkendőt és a mandzsettagombokat is úgy választottuk ki, hogy harmonizáljanak egymással.

Marcsi_Gabor_36Marcsi_Gabor_39Marcsi_Gabor_42

A jegygyűrűinket Gábor egy kedves ismerőse, Nemesi Anna készítette. Nem hivalkodó, visszafogottan elegáns darabokat szerettünk volna. Én nem szeretek sok ékszert hordani, így nekem az eljegyzési gyűrűm lett a jegygyűrűm is. Gábor szálcsiszolt fehérarany karikája pedig az enyém méltó párja lett. A gyűrűtartó ötlete a Pinterestről jött. Szétnéztem otthon, és egy kislánykoromból való antikolt ékszeresdobozt neveztem ki erre a feladatra. Gábor anyukája segített a bélése elkészítésében, ami keskeny, két végéről feltekert zsákvászon volt.

Marcsi_Gabor_37Marcsi_Gabor_41

A templomi esküvőt a Pegazus melletti dombon álló kis templomban tartottuk. Eskető papnak Gábor egykori bencés gimnáziumi évfolyamtársát, Jeromos atyát kértük fel. Ebből kifolyólag a szertartás fiatalos, de egyben meghitt, és bensőséges volt. Gábor húga olvasta fel a szentleckét, a legjobb barátok pedig a könyörgéseket. Bevonuló zenének is úttörő dolgot szerettünk volna. Ebben segítségünkre volt Májer Edit együttese, a tapolcai Holdfény zenekar, akik vállalták, hogy bármilyen világi zenét egyházkompatibilissé varázsolnak. Így is lett. Nekik köszönhetően valóra vált egy nagy vágyam: Az álom luxuskivitelben Audrey Hepburn által énekelt Moon River instrumentális verziójára kísért apukám az oltárhoz. A gyűrűhúzás alá Leonard Cohen Hallelluja-ját választottuk, kivonulásnál pedig Robbie Williams She’s the one-ja szólt. A templom előtt a násznép rizs helyett buborékfújóval várt bennünket.

Marcsi_Gabor_07Marcsi_Gabor_08Marcsi_Gabor_18Marcsi_Gabor_21

A templomtól csak le kellett sétálni a Pegazus udvarára, ahol a kialakított kis dobogón zajlott a polgári szertartás. Semmi sallang, szinte csak a tények: igen-igen. Csók, és már indult is a mi számunk: Wellhello – Rakpart… Gratulációk, fotózkodás, vacsi és kezdődött a buli.

Marcsi_Gabor_23Marcsi_Gabor_25Marcsi_Gabor_16Marcsi_Gabor_19Marcsi_Gabor_20

Ahogy a vacsora a végéhez közeledett, eleredt az eső. Nem bántuk, hiszen a korábban forró levegőt kicsit lehűtötte, a vendégeket beterelte a táncparkettre, így elő is adhattuk a nyitótáncunkat Ed Sheeran Thinking Out Loud-jára. Magunk sem gondoltuk, hogy ilyen nagy sikere lesz, de később követelte a násznép, így még egyszer előadtuk.

Marcsi_Gabor_32

Rusztikus, hatlapos csokitortánk volt, amit a badacsonytomaji Muskátli Étterem és Cukrászda készített el nekünk. Barátnőim díszítették fel, Gábor anyukája kertjéből érkező muskátli virágokkal. A tortadíszünk  menyasszony és vőlegény LEGO figurák voltak, amiket nyolcéves unokaöcsémtől, Bálinttól kaptunk.

Marcsi_Gabor_31

Pinterestes ötlet volt, hogy mind a 130 vendégnek egy-egy kis házaspárt ábrázoló követ ajándékozzunk, amiket a nővérem rajzolt meg saját kezűleg. Emellé ikeás tasakba töltött, különböző vetőmagok közül választhattak a vendégek (volt köztük répa, saláta, uborka, napraforgó, paradicsom…), így az esküvőnk emléke növény formájában is tovább élhet.

Marcsi_Gabor_13Marcsi_Gabor_47

Köszönettel tartozunk a szüleinknek, családunknak és barátainknak, akiktől az esküvői hétvégénk felejthetetlenre, „csupamosolyra” sikerült. Aki tehette, már pénteken jött, díszített, szervezett, segített, estig ott volt velünk, ettünk-ittunk, megbeszéltünk. Szombaton velünk örültek és ünnepeltek. Ceremóniamestert, szokásos játékokat nem szerettünk volna, így az este levezénylésében is a legjobb barátaink segítettek. Vasárnap együtt ebédeltünk, pakoltunk, rendezkedtünk. Boldogok vagyunk, hogy ilyen embereket tudhatunk magunk mellett.

Marcsi_Gabor_10

Helyszín: Pegazus, Szentbékkálla
Étel: MI A KŐ Étterem, Köveskál; Pegazus
Templom: Szentbékkálla, Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Gyűrűk: Nemesi Anna Jewellery
Ruha: Ananász Szalon, Zara
Csokor, virágok: Orchidea Virágszalon, Eger; Rompos Virágüzlet, Tapolca
Meghívó: grafika – Fridél Lajos, nyomda - MajorosDekor
Haj, smink: Movie for BEAUTY, Hévíz
Fotó: Teodora Simon Wedding Photography
dodologo_02_w200px
Operatőr: Szín Róbert
Drón: Nagy Viktor
Zene: Holdfény Zenekar, Tapolca
Torta, rétes: Muskátli Étterem, Badacsonytomaj

 

Bohém esküvőtök volt vagy lesz?
Segítsetek más pároknak: küldjetek beszámolót, fotókat, tippeket, hogy szétkürtölhessük, vagy hívjatok meg minket is! :) A lényeg, hogy írjatok!

 

comments